2017. február 14., kedd

#Pride


#Pride


Szóval, az egyetlen és megismételhetetlen Sophie-Anne erős behatásának köszönhető, hogy végre megírtam életem első, és határozottan nem utolsó Adam Lambert/Bill Kaulitz párosítású ficét. Mindenkinek boldog Valentin napot, mert arra készült, nem túl hosszú, de kellemes kis fluff az ember szívének egy szép vagy épp egy borús napon!


- Adam? Adam! - szólongatta Bill a kedvesét elveszetten, ahogy forgott a lassan vonuló tömegben. Adam azt mondta neki, csak elmegy üdvözölni pár barátját, de megtalálják majd egymást, azonban Bill már lassan tíz perce kereste tanácstalanul és ez megrémítette a fiatal énekest. Hülye Adam, meg a hülye ötletei - gondolta duzzogva, ahogy szorosabban maga köré húzta a hátára kötött, színes zászlót, és tovább botladozott, hagyva, hogy tovasodorja a tömeg.

- Rettenetes ötleteid vannak. Nem megyek - ellenkezett Bill, mikor kiderült, hogy Adam főleg azért akarja elvinni nyaralni, hogy elvihesse egy Pride-ra, ha már a Los Angelesben tartottra nem volt hajlandó elkísérni. Nem tetszett neki az ötlet, mert még nyilvánossá sem tették, hogy együtt vannak, nem akarta, hogy a világ paparazzi-fotókról, vagy ami még rosszabb, a Pride-on készült, egyszerű képekből derüljön ki, hogy amit oly sokan próbáltak meg leleplezni a szexualitásáról, igaz. Legalábbis, félig... soha, senki nem kérdezte tőle, biszexuális-e, csak hogy meleg, arra pedig könnyen tudott nemet mondani, mert nem volt hazugság.
- Ugyan bébi, buli lesz. A kedvemért? - Bill utálta Adam kiskutya-szemeit, mert azokkal mindig, mindenre képes volt őt rávenni, utána meg persze hiába hálálta meg alaposan, Bill büszkeségén ez cseppet sem javított, hiszen akkor is engedett neki... Bill valójában utálta Adamet.

- Jó, csak hagyd már abba - forgatta meg a szemeit fáradtan. - De utána eljössz velem vásárolni - fenyegette meg, mert ha Adamnek lehet valamit, akkor neki is legyen már egy jó kis napja, amikor oda mennek, ahová ő akarja. Még ha az elmúlt időben is gyakran azon kapták magukat a férfival, hogy a ruháik hasonlóak, az ízlésük néha nagyon is tudott különbözni, és voltak olyan dolgok, amikre az idősebb konkrétan kijelentette, ha meglátja Billen, sikítófrászt kap - Bill persze másnap mindig azokban a ruhákban jelent meg.
- Bármit, drága - kapta a karjaiba Adam, és megforgatva a levegőben, lelkes csókot nyomott a német ajkaira.

Bill rosszkedvűen pásztázta a tömeget újra - már haladtak egy utcányit, ami az embersereget tekintve igen nagy szó volt, de ő továbbra sem találta a párját. A zene nem volt rossz, és az előttük haladó kamion éppen rózsaszín füstöt okádott magából, ami még Billnek is felfelé kunkorította az ajkát, hiába volt görcsbe rándulva a gyomra, és ahogy lenézett a csillámmal teli kezére, meg a boldog emberekre körülötte, egy kicsit kezdett felengedni. Eddig egyetlen, a kelleténél közelebb óvakodó fotóst sem látott, nem szólította meg senki és tulajdonképpen egész jó volt a hangulat, szóval úgy döntött, igazán nem árthat, ha egy kicsit ő is megpróbálja elengedni magát, így énekelni kezdte az épp szóló "Born this way" szövegét, hogy belekerüljön a hangulatba. Egészen belemerült, és kicsit elpirult, mikor észrevette, hogy a zaj ellenére is elismerő pillantásokat kapott a körülötte sétálóktól, hiszen ők most nem a közönsége voltak, hanem ugyanolyan emberek, mint ő, és minden előzetes aggodalma ellenére, a legkevésbé sem érezte magát híresnek, sokkal inkább csak egynek a tömegből, úgyhogy újfent rákezdett, immár jóval szabadabban.
- Hé, te is Alien vagy? - szólította meg egy lány, aki úgy tűnt, szinte rohant, hogy beérje Billt, mire az énekes megrezzent, nem számított rá. A lány kézen fogva húzta maga után a vélhetőleg barátnőjét, aki lelkesen zászlót lengetett, és miután Bill kissé bizonytalanul bólintott, a lány egy lelkes sikkantás után csókot nyomott a zászlós ajkaira. - Hallod, tök jó a Bill cosplayed, lehet egy selfie-t? - A fiú először fel sem fogta, hogy nem azért akarnak vele képet, mert ő Bill Kaulitz, hanem azért, mert úgy néz ki, mint ő, így eltartott neki egy pár pillanatig, mire reagálni tudott. Belegondolva, logikusnak tűnt, hiszen annyian vannak beöltözve, hogy az lenne a furcsa, ha nem is egy hasonmás, hanem az eredeti személy tűnne fel egy Pride-on, főleg belőle, aki köztudottan hetero. Pislogott párat, majd végül újabbat bólintott beleegyezése jeléül, és abban a biztos megnyugvásban, hogy most ő is csak rajongónak számít, belevigyorgott a lány kamerájába.
- A nevem Stacey. Egyedül vagy? Vonulhatsz velünk, ha szeretnél - ajánlotta a lány, aki eddig is beszélt, majd kicsit közelebb húzta magához a zászlóst. - Ő a jegyesem, Lauren - mutatta be, mire Lauren kedvesen odaintett neki, aztán előrébb lépett tőlük egy kicsit, beszélni valakivel pár szót.
- A barátommal vagyok - vallotta be Bill, és úgy, hogy nem nyomta a vállát a hírnév súlya, ezt szokatlanul jó érzés volt kimondania, el sem tudta tüntetni az egyre formálódó mosolyt az arcáról. - Elvesztettem valahol és kétlem, hogy megtalálnánk egymást így útközben, úgyhogy örülnék a társaságnak. Hívjatok csak Billnek, ez az, ahogy... hát, ahogy mások is szólítanak - nevetett zavartan, mert igazán nem most akarta leleplezni magát, de úgy tűnt, a lányok nem fogtak gyanút, így megnyugodva zárkózott fel melléjük.

Bill első élménye egy olyan partiban, ahol több nyíltan meleg művész vett részt, mint hetero, rettenetes volt. Néha úgy érezte magát, mintha egy melegbárban lenne, és kezdte megbánni, hogy nem hozta magával Tomot, mert akkor legalább azt sikerült volna távol tartania, aki nem ismeri őket legalább annyira, hogy tudja, ő a testvére. Persze épp azért jött, hogy szerencsét próbáljon, és ne egyedül lépjen le, de ahogy meglátta a túlságosan ismerős arcokat, akik őt is ismerhetik, a legkevésbé sem hiányzott, hogy bármelyik megjegyezze, ahogy eltűnik a buliból egy másik férfival, így ez eléggé elvette a kedvét a próbálkozástól.
- Úristen, Bill? - Bill megforgatta a szemeit, nem szerette az ilyen üdvözlést, mert általában rajongókat hozott magával, azok pedig most a legrosszabbkor jöttek volna, de mikor megfordult, csak rosszabbal találta szemben magát. - Mit csinálsz itt? - kérdezte Adam, ahogy odalépett mellé, az ideiglenesen bárpulttá alakított konyharészhez. Már csak Adamre volt szüksége, a nyíltan meleg popsztárra, aki még nyíltabban oda van érte...
- Meghívtak, jöttem - felelte kicsit idegesen, és valaki ismerős után kezdett kutatni a tekintetével a tömegben, aki kimentheti a szorult helyzetből. - Azt sem tudom, kinek a bulija ez, csak Sauli mondta, hogy be kéne ugranom, mert jó lesz, de őt még nem is láttam.
- Várj, te ismered Saulit? - értetlenkedett az idősebb énekes, mire Bill zavartan félrenézett. Mindig megfeledkezett róla, hogy Adam és Sauli együtt voltak egy ideig, talán mert Adam annyira rajongott érte, ahányszor szóba került, mintha Sauli nem is létezett volna soha.
- Hát, csak... tudod, összetalálkoztunk pár európai fesztiválon, aztán... aha, ismerem - bólogatott bizonytalanul, mire Adam felnevetett. Bill először azt hitte, hogy rajta, így morcosan pillantott fel az italából, de hamar leesett neki, hogy valószínűleg csak a helyzet képtelensége nevettette meg.
- A kis titkolózó boszorka! Sosem említette, hogy ismer, biztos féltett tőlem - kacsintott a fiúra Adam, mire Bill nagyot nyelt.
- Volt alapja? - puhatolózott Bill óvatosan, de Adam megrázta a fejét, amitől megkönnyebbült.
- Tudom, hogy nem vagy meleg, úgyhogy nem kell tartanod tőlem. Hidd el, én jól tudom, milyen ez, mindenki azt várta, hogy mikor tesszük meg a nagy bejelentést Tommy-val, de ő az egyik legheterobb srác, akit ismerek, a smink és a színpadon művelt dolgok ellenére is. Tudom, hogy gyakran nem azok vagyunk, akiknek hisznek vagy szeretnék hinni, hogy vagyunk. - Bill mosolyogva hallgatta az énekes szavait, jól esett neki, hogy valaki végre nem akarta mindenképp felszedni, vagy legalább beszélgetett vele előtte egy kicsit. Kezdte megbánni, hogy korábban úgy kerülte, pedig még akár jól meg is érthetik egymást.
- Nem akarod megnézni a házat? - kérdezte hirtelen Adam, mire Bill felkapta a fejét az italából, amiből alig hiányzott valami.
- Miért, lehet? - kérdezte, kissé talán izgatottabban, mint illett volna. Mindent megadott volna egy csendes sarokért, ahol nem kell állandóan emberekbe buknia. - Nem fog haragudni a tulaj?
- Én vagyok a tulaj - vigyorgott az idősebb, Billnek pedig tátva maradt a szája, szó szerint, és érezte, hogy forróság kúszik végig az egész arcán. - Na gyere!
A német rögtön elfordult a pulttól, hogy kövesse, és egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el az ajkait, mikor végre a mögöttük becsukódó ajtó elzárta tőlük legalább a zene egy részét. Már nem zavarta, hogy kettesben van Adammel, tudta, hogy a férfi igazat mondott arról, hogy nem nyomulna rá, ha nem ő teszi meg az első lépést, így csak élvezte a körutat. Az énekes végigvezette az egész házon, megmutatta neki az erkélyt, a téli kertet, és minden szobáról elmondta, mit gondolt először, mikor belépett oda, Bill pedig nagyon élvezte a körtúra minden pillanatát. Érezte, hogy Adam mennyire szereti ezt a házat, de kicsit szomorúnak találta a hangját, mikor arról beszélt, hogy sajnálja, amiért egyedül lakik itt, mert jó lenne valakivel megosztani mindezt. Erre Bill nem válaszolt, helyette addig cukkolta őt, hogy nem hajlandó elhinni, tényleg olyan puha a matrac, mint mondja, amíg Adam nem hogy megengedte, de egyenesen kérte, hogy próbálja ki az egyik vendégszoba ágyát, így Bill lelkesen a puha paplanra is ugrott. Tényleg kényelmes volt, ráadásul jól is esett eldőlni egy kicsit a fáradt testének, így úgy döntött, ott marad, amit az idősebb sem bánt, így csak tisztes távolban leülve tőle az ágyra, ott folytatták a beszélgetést.

- Hogy elszaladt az idő! Nem akarsz visszamenni a vendégeidhez? - kérdezte Bill, ahogy a telefonjára pillantott, mikor meg akarta nézni, miért zörgött az előbb. Nem akarta olyan sokáig feltartani Adamet, távol a vendégektől, így észre sem vette, hogy majd' egy órát töltöttek el csak szimplán cseverészve és az ágyon heverve, Bill kicsit bűnösnek is érezte magát.
- Hogy őszinte legyek, ezerszer szívesebben vagyok itt veled, mint odakint egyedül - húzta el a száját Adam. - Ne vedd tolakodásnak, vagy ilyesmi, de jobb most veled beszélgetni, mint egy idegen sráccal ágyba bújni - mosolygott rá a férfi, azonban belé szorultak a szavak, mert nem számított rá, hogy amikor visszanéz rá, a fiatalabb arca ilyen közel lesz hozzá.
- Tudod, én is így vagyok vele - mosolygott vissza Bill, mielőtt megcsókolta.

- És hogy jöttél össze a barátoddal? - Már a menet végcéljához értek, de Adam még mindig nem került elő, így Bill úgy döntött, a lányok jobb társaságot nyújtanak, mint a telefonján a játékok. A park egyik fájánál telepedtek le, egy olyan részen, ahol nem volt akkora a tömeg, így kényelmesen tudták hallani egymás hangját.
- Egy buliban. Először nem akartam neki elmondani, hogy meleg vagyok, de aztán olyan aranyos volt, hogy meg kellett csókolnom - mesélte Bill, egy álmodozó mosollyal az ajkain, ahogy visszagondolt arra az éjszakára. Éppen cigarettát illesztett a szájába, és a gyújtója után kotorászott a zsebeiben, az Adamre zúdítandó monológját tervezve, mikor meghallotta a hangját, és akkor idegesítően kiszállt minden harag a fejéből.
- Bill! - kiáltott fel az idősebb énekes megkönnyebbülve pár méterrel arrébb, és kikerülve egy csapat fotózkodó drag queent, sietve feléjük indult. Bill is felpattant, a szál kiesett a szájából és a zászló a hátán köpenyként lobogott, ahogy a férfi nyakába vetette magát megkönnyebbülten.
- Adam! - kiáltotta a fiú boldogan, és szorosan hozzábújt. - Annyira utállak, soha többet, soha...
- Annyira aggódtam! Nem találtalak, aztán hívtalak, de nem értelek el, istenem Bill, annyira sajnálom - szorította magához az énekes boldogan, és Bill csak élvezte, ahogy az erős karok védelmezően köré fonódnak végre. Adam volt azonban az első, aki felismerte, hogy nincsenek egyedül, mert a két lány immár kissé félve, és igencsak nagyra tátott szájjal meredt rájuk, ami elég könnyen magára vonta a két sztár figyelmét.
- Úristen - szakadt ki Stacey-ből, de nem volt képes többet mondani.
- Ti... ti nem cosplayerek vagytok, ugye? - makogta végül a legfontosabb kérdést Lauren, mire Adam zavartan pillantott a párjára. Gondolta, hogy a lányok Billel vannak, de ezek szerint nem mondta el nekik, ő kicsoda, így nem akarta leleplezni magukat, ha Bill szerette volna csak nekik megtartani ezt a napot. A fiatalabb kissé idegesen pillantott a párjára, de már úgy is mindegy volt, mert a lányok nem hülyék, úgyhogy egy megnyugtató levegővétel után, kicsit zavartan elmosolyodott.
- Bocsánat, hogy nem mondtam el rögtön ki vagyok, de... tudjátok, csak akartunk egy kis hírnév-mentes napot. Bill Kaulitz, ő itt a barátom, Adam Lambert - mutatkozott be Bill félénken, de a lányok úgy tűnt, csak pislogni képesek.
- De a selfie... kitettem instára - mondta Stacey, igyekezve összeszedni a gondolatait, de Bill csak legyintett.
- Legalább nem paparazzi voltál - nevetett, mire a lány is felengedett kicsit. - Csak szerkeszd meg, és jelölj meg rajta nyugodtan. Ez pedig, megy az én instagramomra. - Átkarolta Adamet, és feltartotta a telefonját, hogy lekapja magukat, de meggondolva magát, inkább odahajolt és megcsókolta az idősebb énekest, épp mikor kattant a fotó.
- "#Pride a világ legimádnivalóbb pasijával #szeretlek" és küldés - vigyorgott megállíthatatlanul Bill, direkt száműzve a gondolatot a fejéből, hogy mekkora káosz fog később emiatt a nyakába szakadni. Most csak boldog akart lenni, és végre szabad, az összes ködösítés alól, mert Adam megérdemelte ezt.

4 megjegyzés:

  1. Nya, itt is írok, csak mert csak! Örülök a megfogalmazásnak, hogy ez még nem az utolsó ilyened, mert mééég akarok, méég mééég! Isteni volt! Imádtam és a habos fellegekben úsztam *.* ennek meg KELL történnie! Ell kell intézned, hogy így történjen. Varázsolj légysziiii! Bár ahogy ezt tök jól bele is írtad, néha gyanúsan ugyan olyan ruhában jelennek meg bizonyos időközönként... Mondom én, talán még a titok zónában vagyunk, aztán egyszercsak BUMM. Imádnám :D
    Ui.: Ha ilyesmiket hozok ki belőled, akkor mostantól békén sem hagylak velük... :P :D

    VálaszTörlés
  2. Cukormááááz... Ez édes volt :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kép amúgy nagyon fura.. találtad vagy saját? Óriás Bill + Manó Adam.. :D Sztem ennyi különbség nincs köztük, Adamre azt írják 185, Billre meg összevissza 186-tól 193-ig mindent, de sztem a 193-nál ő egy kicsit beleszámolja a dugj-meg-csizmáit is ;P

      Törlés
    2. Én mindig úgy képzelem, Bill az alacsonyabb, ami vicces :DD instán találtam, és bár a magasságkülönbség nekem is fura volt, a kép annyira megtetszett, hogy írnom kellett rà egy kis szöszt :3

      Törlés